Pávai István honlapja

2006

 

Síppal, dobbal, didzseriduval. Népek hangszerei a Néprajzi Múzeumból

Szerkesztette Pálóczy Krisztina. Néprajzi Múzeum, NM 0003 audio-CD, Budapest, 2006

  


26–28. sáv: Pávai István azeri, tatár és török gyűjtéséből
(ismertető szöveg)

26. AZERI NÉPZENE: Mugam Mirze Hüsein Seyah (részlet)

  • A mugam falun és városon egyaránt ismert műfaj, amelyben énekelt és hangszeres, rubato és giusto, helyenként táncritmusú részek váltakoznak. Énekelt szakaszait tasnifnak nevezik. Lakodalmakban az asztalnál ülő násznép szórakoztatására adják elő. Az azeri népzenészek lakodalomban tánc alá több dallamjátszó és ütőhangszert használnak, számuk a hetet is elérheti. Ezek: gombos harmonika (garmon), fúvós hangszer (zurna, balaban, klarnet, tütek), pengetőhangszerek (ud, tar), a vonós kemençe, kézidob (gaval, def) és háromlábú, nagyobb edény formájú, két egyforma pálcával megszólaltatott dob (goşa nagara). A mugamokat viszont csak hárman szólaltatják meg: egy énekes (hanende), aki a defen is játszik, és két hangszeres (sazende), az egyik vonós (kemençe), a másik pengetőhangszeren (tar). Az utóbbiak egymást vagy az éneket kísérik hol orgonapontszerűen, hol heterofonikus dallamjátszással. A felvételen a Mirze Hüseinnek tulajdonított tizennyolc perces mugam egy rövid részlete hangzik el (PI Kz 128a).

27. KOSZOVÓI TÖRÖK NÉPZENE: Taksım

  • A történelmi Szerbia részét képező, albán többségű Koszovó tartományban kisebbségként nemcsak szerbek, hanem törökök is laknak, főleg Pürzerin vidékén. A lakodalmi zene régies formáit a töröksíp-dob (zurna-daul) kettős képviselte. A 20. század folyamán egyre inkább tért nyert a falusi zenében is a modern hegedű (keman), egyes pengetőhangszerek (kanun, saz), a korábban cseréptestű, modernebb formáiban fémtestű dob (darbuka), a fúvósok közül pedig a klarinét (klarnet). A megszólaló taksım rubato ritmusú lakodalmi asztali zene. A dallamjátszó klarinétot a pengetős saz-cümbüş egyetlen ostinato akkordfelbontással kíséri. Keletről nézve ez a kíséret már kifejezetten európaias (balkánias) színezetű. A nyugatról érkező Liszt Ferenc azonban, aki bukaresti és jászvásári román cigányzenészeknél hallott hasonlót, úgy vélte a 19. század derekán, hogy [a dallam] "a folytonos pedal basszusa által van lenyomva, változatlanul egy alaphangra levén szorítva, mi a harmoniát állandó korlátozottságban tartja; ugy tetszik, mintha kinosan a földhöz volna lebilincselve" (PI Kz 189b).

28. KRÍMI TATÁR NÉPZENE: Tımtım

  • Sztálin parancsára 1944 májusában a krími tatárokat embertelen módszerekkel Közép-Ázsiába és az Ural vidékére telepítették. Az áttelepítés a tatárság csaknem felének életébe került. Az új telephelyeken is megbélyegzett, németkollaboráns népként kezelték őket, ezért a helyi lakossággal nem nagyon keveredtek. Kényszerűen zárkózott életmódjuk kedvezett a hagyományok konzerválásának. A kommunista rendszer összeomlása idején kezdtek visszaszivárogni a Krím félszigetre, ahol becslések szerint 270 ezren élnek. A felvételen a tımtım nevű szóló leánytánc (kız oyunu) dallama hallható hegedűn, a dare nevű dob ritmuskíséretével. A hegedű játékmódja emlékeztet az erdélyi és moldvai hegedűsök dudautánzó dallamaiból ismert stílusra, illetve más, onomatopoetikus hanghatásokat alkalmazó műfajaira. A Kárpátok irányába mutató kapcsolatot jelez az is, hogy a krími tatároknál is megvan A pásztor elvesztette a juhait néven ismert hangszeres programzene, s a hozzá tartozó pantomimikus tánc (PI Kz 189a).

(PI Kz = Pávai István hangkazetta-gyűjteményének jelzete)